2003/1 – Alapjogok és EU
Tanulmány
MacCormick, Neil: A szuverenitásról és a posztszuverenitásról
"A külső értelemben szuverén állam rendelkezhet olyan alkotmánnyal, amely nem teszi lehetővé az állam egyik szervének sem, hogy teljes szuverén hatalmat gyakoroljon. Az állam külsô szuverenitása belül szétosztható az állami szervek között, oly módon, hogy közülük törvényesen egyik sem gyakorolhat abszolút hatáskört saját hatáskörének megállapításához."
"A közösség hatással van a tagállamok alapvetô fontosságú politikai érdekeire is, és így képes politikai hatalmat gyakorolni bizonyos ügyeik felett. A közösségi jogalkotás pedig jogilag köti a tagországokat, ezáltal saját érvényességkritériumainak határain belül képes felülírni az állam belsô törvényeit."
Fordította: Kiss Dávid
Sajó András : Az EU-csatlakozás alkotmányosságra gyakorolt hatása az új tagállamokban
"A magyar alkotmánymódosítások megengedik ugyan az európai integráció miatt szükségessé váló belsô technikai változtatásokat, de nem oldanak meg alapvető belső alkotmányos kérdéseket."
"A legtöbb érintett államban valójában csökkenni fog a parlament hatalma, míg a végrehajtó hatalom jogköre bizonyos szempontból tovább szélesedik."
A tanulmány angol eredetije a Columbia Egyetem számára készült. Fordította: Borsody Gyöngyi.
Sonnevend Pál: Alapvető jogaink a csatlakozás után
"A magyar alkotmány garanciái mint olyanok a közösségi jog szempontjából irrelevánsak, a közösségi jog magyar érvényesülésének a magyar alkotmány alapján való esetleges megkérdôjelezése a közösségi jogba ütközne."
Nagy Boldizsár: A szuverén határai
"A szuverenitás kemény magjába tartozó jogok a belépéskor nem fognak sérülni: a következő egy-két évben a letelepedés szabályozása, a hosszú távú vízum megadása és a honosítás nemzeti ügy marad, éppen úgy, mint a határforgalom ellenőrzése és a zöldhatár őrizete."
Interjú
"A magyar alkotmányos vívmányok túlságosan sérülékenyek." Bruce A. Ackerman amerikai alkotmányjogásszal Halmai Gábor beszélget
"Én 1967-ben jártam Budapesten, majd később a nyolcvanas években, és érzékelem a különbséget, de a nacionalizmus szörnyűségei is érezhetők mindenütt. Akár spanyolokat, akár németeket kérdezünk erről, az emlékek még élnek. Az emberek tudatában vannak, hogy a XXI. század történelme nem alakulhat úgy, ahogy a XX. századé. Ez egy negatív evolúciós folyamat. Mégis nagyon fontos."
Fórum
Alapjogok és az EU
Rovatunkban ezúttal Paczolay Péter, Hanák András, Kilényi Géza, Kardos Gábor és Bárd Petra, valamint Chronowski Nóra és Petrétei József közös véleményét olvashatják.
Paczolay Péter: "Az Európai Közösségnek nincs hatáskört létrehozó hatásköre, mert csak olyan körben rendelkezik felségjogokkal, amelyben a tagállamok azt átruházták rá."
Bódig Mátyás: Rendszerváltás, politikai moralitás, legalitás
A Köztársaság és jogállamiság cím? miskolci egyetemi rendezvényen elhangzott elôadás szerkesztett és bővített változata.
Dokumentum és kommentár
Jeney Petra, Kende Tamás: A történelem szeszélye és a kompromisszumok művészete
A történelem szeszélye, hogy gyakorlatilag párhuzamosan – történelmi léptékkel pedig egyszerre – folyik az uniós alkotmányozás és a magyar alkotmányos felkészülés az uniós csatlakozásra. Persze míg a magyar alkotmányos felkészülés a jelenlegi uniós szabályrendszer recepciójának kereteit kísérli úgy-ahogy megteremteni, addig az uniós folyamatok a jelenlegitől sok tekintetben eltérô szervezet alapjait alakítanák ki. E tanulmányban az uniós alkotmányozási folyamat néhány alapvető intézményi, illetve jogi folyamatát kívánjuk górcső alá venni.
"A négy szerződés és a három pillér helyett létrehozott egyetlen alkotmány és egységes szervezeti struktúra, valamint az egyszerűsödő tanácsi döntéshozatal nagy áttörésnek tekinthető, de már most látható, hogy a huszonöt tagállam erőterében a célok mindegyikének elérése illúziónak tűnik."
Halmai Gábor: "Gyűlöletbeszéd" és uniós csatlakozás
"Az emberi méltóság elleni támadás a bíróságok állandó gyakorlata szerint akkor valósul meg, ha nem egyes személyiségi jogok sérülnek, hanem a személyiség egésze azáltal, hogy valakit – a jogegyenlőség követelményének figyelmen kívül hagyásával – alacsonyabb rendű emberként kezelnek, kétségbe vonják a közösségben éléshez való jogát."
Döntés előtt
Farkas Lilla, Kádár András Kristóf, Kárpáti József: Néhány megjegyzés az egyenlő bánásmódról szóló törvény koncepciójához
"Éveken át tartó szakmai viták után, 2003 márciusában megszületett az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlôségről szóló egységes törvény végleges szabályozási koncepciója (a továbbiakban: koncepció), amelynek alapján – a kormányzati szándék szerint – záros határidôn belül elkészül a jogszabály szövegszerű tervezete is. Igen jelentôs fejleménynek tartjuk, hogy a kormányzat a jelenlegi széttagolt, gyakran működésképtelen diszkriminációellenes rendszert átfogó, a hatékony fellépés lehetőségét megteremtô szabályozással kívánja felváltani. A koncepció számos megoldásával egyetértünk, és kiemelten támogatjuk, hogy a dokumentum az unió faji és foglalkoztatási irányelveiben meghatározott alapokon azonos védelmet nyújtson a különbözô kisebbségi csoportok tagjainak."
Zlinszky János: Gondolatok és aggályok egy koncepció kapcsán
Bársony János: Vélemény a szabályozás elveiről
Döntés után
Tallódi Zoltán: Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteiből
AZ EGYEZMÉNY 2. CIKKE: AZ ÉLETHEZ VALÓ JOG
-
Anguelova kontra Bulgária
-
Isajeva, Jusupova és Bazajeva kontra Oroszország
AZ EGYEZMÉNY 3. CIKKE: A KÍNZÁS ÉS MEGALÁZÓ BÁNÁSMÓD TILALMA
-
E. és társai kontra Egyesült Királyság
-
Mc Glinchey és társai kontra Egyesült Királyság
AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 1.: A TISZTESSÉGES TÁRGYALÁSHOZ VALÓ JOG
-
Erdôs kontra Magyarország
AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 2.: AZ ÁRTATLANSÁG VÉLELME
-
Butkevicius kontra Litvánia
AZ EGYEZMÉNY 8. CIKKE: JOG A MAGÁNÉLET TISZTELETBEN TARTÁSÁHOZ
-
Al-Nashif és mások kontra Bulgária
ELSÔ KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV 1. CIKKE: A TULAJDONHOZ VALÓ JOG
-
Lallement kontra Franciaország
Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseiből
13/2003. (IV. 9.) AB HATÁROZAT: KÖZTERÜLET-FELÜGYELŐ SZABADSÁGKORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSE
Alkotmány 55. § (1) bekezdés – a személyi szabadsághoz való jog
Alkotmány 58. § (1) bekezdés – mozgásszabadság
46/1994. (X. 21.) AB határozat
6/1998. (III. 11.) AB határozat
5/1999. (III. 31.) AB határozat
15/2003. (IV. 18.) AB HATÁROZAT: NÉPSZAVAZÁSI KÉRDÉS – ELŐZETES ALKOTMÁNYOS VÉDELEM
Alkotmány 8. § (2) bekezdés – alapjog lényeges tartalma korlátozásának tilalma
22/2003. (IV. 28.) AB HATÁROZAT: AZ EUTANÁZIA-ÜGY
Alkotmány 54. § (1) bekezdés – az élethez és az emberi méltósághoz való jog
Alkotmány 54. § (1) bekezdés – általános személyiségi jog: önrendelkezési jog
Alkotmány 8. § (2) bekezdés – alapjog lényeges tartalma korlátozásának tilalma
Alkotmány 8. § (1) bekezdés – az állam alapjogvédelmi kötelezettsége
8/1990. (IV. 23.) AB határozat
23/1990. (X. 31.) AB határozat
64/1991. (XII. 17.) AB határozat
75/1995. (XII. 21.) AB határozat
Jogvédők
Bozóki Antal: Az emberi és kisebbségi jogok keretei Szerbia és Montenegróban
"Az Árgus – Jugoszláviai Magyar Kisebbségi Civil Egyesület 2001. június 15-én alakult Újvidéken. Az egyesület elnöke dr. Gaál György tanügyi tanácsos, az intézôbizottság elnöke dr. Bozóki Antal ügyvéd. Az egyesület céljai között szerepel, hogy hozzájáruljon az emberi jogok eszméjének elismeréséhez a JSZK területén és azon kívül, elősegítse a közgondolkodás formálását az emberi és kisebbségi jogok, valamint a humanitárius jog teljes tiszteletben tartásának szükségességével kapcsolatban, hozzájáruljon olyan álláspontok kialakításához, amelyek célja megakadályozni az etnikai és más összet?zéseket Jugoszlávia és a Balkán térségében, valamint elômozdítani a béke, a tolerancia és a megbékélés megvalósítását."